Blog bilingv româno-maghiar, inspirat din articole mass-media, conținând opinii personale

Román-magyar kétnyelvű blog, amely újságcikkekből inspirálódik, személyes vélemények hozzáadásával


 

 

Mit jelent európainak lenni?

Mivel nehéz lehet meghatározni mit jelent európainak lenni, a legkézenfekvőbb az, ha ezt úgy tesszük, hogy a közös értékekre fektetjük a hangsúlyt. Hogy melyek ezek az értékek? Ki és hogyan találta ki őket? 

 

https://cdn.pixabay.com/photo/2015/03/23/17/02/badge-686322_960_720.jpg

 

Ahhoz, hogy ezekre választ kapjunk, azt tanácsolom, hogy vizsgáljuk meg az Európai Unió történelmét. Az Európai Unió abból a szükségletből jött létre, hogy ne legyen részünk soha többet egy világháborúban. Ez volt Jean Monet és a többi megálmodó reménye, akik 1950-ben az európai integrálás ötletét vetették fel. Ez egy olyan álom volt, amely lehetetlennek tűnt a háborúk sötét időszaka után.


Az ők tervük, álmuk arról szólt, hogy az európai gazdaságokat önként és olyan szorosra integrálják, hogy a háború ne legyen többé egy alternatíva, egy választás.

Citește mai departe: Mit jelent európainak lenni?

Mit mondott Juncker és mit takar a mondanivalója

Jelen szöveg a www.politico.eu weboldalon megjelent cikk magyar nyelvű fordítása, amely könnyebbé teszi az Európai Bizottság elnőke mondanivalójának az értelmezését.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4b/Ioannes_Claudius_Juncker_die_7_Martis_2014.jpg/800px-Ioannes_Claudius_Juncker_die_7_Martis_2014.jpg

 

Jean-Claude Juncker „fehér könyve” egy olyan dokumentum, amely Európában sok vitát, elemzést fog szülni. Ez a dokumentum az Európai Unió jövőjét próbálja levetíteni, öt ún. forgatókönyvet véve figyelembe: „továbbmenni”; “semmi más, mint az egyetlen piac”; “azok akik többet akarnak, többet tesznek”; “kevesebbet tenni hatékonyabban”; és “többet tenni közösen”.


A március elsején tartott beszédében, amely az Európai Parlament előtt történt, Juncker elismerte azt az egzisztenciális küzdelmet, amelyet az EU vív a Brexit, migráció és az eurozóna krízisek miatt. Kimondta, hogy a fehér könyv nem a Bizottság „végleges nézőpontja”, hanem „tisztázni azt, hogy Európa mit tud és mit nem tud megtenni.”

Citește mai departe: Mit mondott Juncker és mit takar a mondanivalója

Gânduri inspirate din evenimentele de la Bruxelles

Ziua de 22 martie va rămâne una de referință în Europa, mai ales în istoria Belgiei. În această dată democrația și libertatea europeană a primit o nouă lovitură, dat fiind faptul că în capitala Belgiei s-au produs acțiuni de terorism. Rezultatul a fost de peste 30 de morți și 250 de răniți, victime ale unui război cu care nu au nici o tangență.

 

 

După instalarea crizei migranților, aceasta este un al treilea mare eveniment violent, care a atins Europa, după cele întâmplate la Paris sau Koln. La acestea se mai adaugă incidentele și atrocitățile de la hotarele și taberele de migranți din Ungaria și alte țări est-europene. Toate acestea au condus la intensificarea mișcărilor naționaliste de dreapta, care susțin că ”Europa se îndreaptă către sinucidere”, pentru că ”islamizarea” populației nu poate fi compatibilă cu stilul de viață și ideologiile europene, care sunt în mare parte creștine, în mod tradițional.


Atât atentatele de la Paris, cât și cele de la Bruxelles au fost comise în numele religiei musulmane, știut fiind faptul că teroriștii au scandat ”Allahu Akbar” în timp ce își duceau la bun sfârșit acțiunile diabolice. Din această cauză, majoritatea locuitorilor ne-musulmani ai planetei au stigmatizat toată religia islamică, titulând-o o religie ”teroristă”. Trebuie știut faptul că în lume sunt peste un miliard și jumătate de musulmani, fiind a doua religie ca mărime, după creștinism. Mulți analiști consideră, că doar ramura extremistă a islamului este periculoasă. Dacă toți musulmanii ar fii de acord cu violențele, am fi într-un război religios permanent, dat fiind numărul mare de adepți ai aceste religii.

Citește mai departe: Gânduri inspirate din evenimentele de la Bruxelles

A brüsszeli események margójára

Március 22.-e egy emlékezetes nap marad Európa, főképpen Belgium történetében. Ugyanis ezen a dátumon az európai demokrácia és szabadság egy újabb csapást kapott, amikor a belga fővárosban terrorcselekmények mentek végbe. Több, mint 30 halott és 250 sebesült, akik egy olyan háború áldozatai, amelyhez lényegében semmi közük.

 

 

A migráns válság óta ez a harmadik nagyobb zavargás, amely érintette Európát, a párizsi és kölni események után. Ezekhez hozzájönnek a magyarországi és más, kelet-európai országok határainál és menekültáboraiban történő rendbontások, atrocitások, amelyek felerősítették a nemzeti jobboldali mozgalmakat. Ezen mozgalmak általában attól tartanak, hogy „Európa öngyilkosságot követ el”, hiszen a lakosság „iszlamizálódása” nem egyeztethető össze a hagyományos, alapjában véve keresztény, európai eszmékkel és életformákkal.


Úgy a párizsi merényletek, mint a brüsszeliek a muzulmán vallás nevében voltak végrehajtva, hiszen a merénylők „Allahu Akbar” szavakat kiabálva vitték végbe szörnyű tetteiket. Ezen tények miatt a világ nem muzulmán lakosságának nagy része a teljes iszlám vallást megbélyegezte, „terrorista” vallásnak titulálva. Tudni kell, hogy a világon több, mint másfél milliárd muzulmán él, ezért a kereszténység után ez a világ második legnagyobb vallása. Sok elemző azt tartja, hogy csak a szélsőséges ága veszélyes az iszlámnak, mert ha mindenki egyetértene az erőszakkal, akkor a nagy létszámukból kiindulva, állandó vallásháború lenne a világon.

Citește mai departe: A brüsszeli események margójára

Poate fi îngrădită libertatea?

Curtea Supremă de Justiție din Germania este rugată să interzică partidul de extremă dreapta.

Situația din Germania evoluează într-un mod interesant. Criza migranților a împărțit locuitorii țării într-un mod puternic: există persoane care se bucură de sosirea refugiaților, și există locuitori care sunt total împotriva lor. Această situție a contribuit la ascensiunea extremismului de dreapta și la scăderea masivă a popularității cancelarului Angela Merkel. Camera superioară a Parlamentului roagă Curtea Supremă de Justiție din Germania să interzică Partidul Democratic Național(NPD).

Parlamentul și-a motivat cererea prin faptul că acest partid  periclitează „ordinea democratică a țării.”  O acțiune similară de interzicere a eșuat în 2003.

Andreas Vosskuhle, liderul Curții, afirmă, că „a interzice un partid este a armă periculoasă și cu două tăișuri, care trebuie manevrată cu grijă, pentru că poate să îngrădească libertatea, pentru a proteja libertatea.”

Pentru ca partidul să fie interzis, este nevoie de acordul a șase din opt membri a Curții Supreme de Justiție, altfel acțiunea va eșua. Ministrul german de justiție afirmă: „Chiar dacă partidul va interzis, extremismul de dreapta nu va dispărea din Germania.”

Citește mai departe: Poate fi îngrădită libertatea?